Az adatmigrációról Szabó Lászlóval, a EuroMACC kereskedelmi igazgatójával beszélgettünk
2021. október 25. hétfő, 11:56

A EuroMACC Kft. 1996 óta a hazai szoftverfejlesztési piac egyik meghatározó szereplője. A piaci igényekre alapozva eleinte a távközlési szolgáltatók számlázó és ügyfélkezelő rendszereire specializálódtunk, amivel piacvezető pozícióba kerültek itthon. Az adatmigrációról Szabó Lászlóval, a EuroMACC kereskedelmi igazgatójával beszélgettünk.

– Infotér: Mi is az az adatmigráció és mikor „jön el az ideje”?
– Szabó László: Az adatmigráció különböző szoftver rendszerek vagy rendszer verziók közötti adatmozgatás, költöztetés. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az egyik rendszer adatszerkezetéből átalakítjuk az adatoka úgy, hogy a másik rendszer tudja használni.

Adatmigrációra akkor kerül sor, ha egy vállalkozás úgy dönt, hogy egy új szoftvert szeretne bevezetni vagy a meglévő szoftverének olyan új verziójára kell upgradelni, ahol az adatok átforgatása már nem valósítható meg egyszerűen. Ilyen lehet például, ha megváltozik az adatstruktúra.
Számos esetben az adatmigrációhoz szükséges tudás és tapasztalat nem feltétlenül van meg kellő szinten a szoftver fejlesztőjénél, vagy disztribútoránál.

Az adatmigrációnak két típusa van:
BigBang:
Itt egy lépésben kerül át minden adat az új rendszerbe. Előnye, hogy nincs párhuzamos rendszerhasználat.

Többlépcsős, iteratív adatmigráció:
Itt egy lépésben csak meghatározott adatkör kerül át az új rendszerbe. A többi adatkör pedig – meghatározott tervek alapján – folyamatosan kerül át. Előnye, hogy jelentősen rövidíthető az idő az új rendszer használatba vételéig.

– Infotér: Milyen veszélyeket hordoz magában?

– Szabó László: Az eredményességet tekintve a legnagyobb veszély, hogy adatvesztés, vagy adat félreértelmezés történik és ezek miatt az új rendszer nem az elvártaknak megfelelően működik. Gondoljunk például egy számlázó rendszerre, ahol ha csak egy számla is kimarad vagy hibás akkor az azonnal bevétel kiesést, hosszú kutatást és ügyfélszolgálati munkát eredményezhet.
Az ilyen hibák esetében az Ügyfélélmény jelentősen sérül, az Ügyfél elégedetlen lesz.

Az adatmigrációs folyamatot vizsgálva a következő problémákkal találkozhatunk:

• túl sokáig tart;
• túl költséges;
• nem megfelelőek az ellenőrzések, így hibák tömkelege keletkezik;
• határidők csúsznak;
• későn derül ki, hogy funkcióvesztés van a két rendszer között.

– Infotér: Hogyan kell jól működnie a folyamatnak?

– Szabó László: Az adatmigráció a következő lépésekből áll:

• Migrációs terv, amely tartalmazza:
• migrálandó adatok körét;
• migrációban érintett forrás- és célrendszerek körét;
• ütemezést;
• erőforrás allokációt;
• iterációk tervezett számát;
• KPI-ket.

Adatmapping a 2 adatszerkezet között
Itt határozzuk meg, hogy a forrás rendszer(ek)ből mely adatoknak és milyen formátumban kell létrejönnie a cél rendszer(ek)ben. Fontos, hogy mely adatokat nem akarjuk átvinni az új rendszerekbe, és melyek azok az adatok, amelyeket kezdeti adatfeltöltéssel a forrás rendszer adataitól függetlenül kell létrehozni.

Iterációk
Több iterációs kört kell elvégezni, mivel a forrásrendszerek adatai tartalmazhatnak hibákat, hiányosságokat, amelyek nem teszik lehetővé az egyszeri migrációs kört. A több körös iterációval ezeket a problémákat meg lehet oldani. Így lesz körönként egyre jobb az eredmény, amíg végül elérjük a kívánt minőségű adatállományt.

Migrációs scriptek készítése
A scriptek segítségével mindig azonos sorrendben és ugyanazon lépéseket tudjunk futtatni. Ezzel a módszerrel tudjuk biztosítani a folyamat minőségét.

Az iterációk után adatjavítás, vagy a forrás- vagy a cél rendszerben.
Az iterációs köröknek 2 kimenete van:

• A célrendszerbeli (migrált) adat.
• Hibalista a nem átemelt adatokról.

Konzisztencia ellenőrző riportok
A riportok a forrás- és célrendszerbeli adatok különbségét mutatják.

Ezek a riportok határozzák meg a KPI-ket és mutatják meg az aktuális iterációs kör minőségét, illetve a további lépések alapjait képezik.
Kivétel lista is készül, amely a várt eltéréseket tartalmazza és ezeket kizárja az összehasonlításból.

A kitűzött KPI-k elérése után történik az éles adatmigráció, amely már a végleges adatállomány lesz a célrendszerben.

– Infotér: Mit nyerhet az ügyfél azzal, ha egy gördülékeny migrációs folyamaton esik át?

– Szabó László: Egy rendszer- vagy verzió váltás minden esetben fájdalmas procedúra, aminek egyik fő eleme az adatmigráció. Ha minden a megfelelő módon megy végbe – ami véleményem szerint – megkívánja ezen a területen is szakértők segítségét, akkor az átállás ideje sokkal rövidebb idő alatt végbe mehet, így realizálva egy rövidebb határidő lehetőségét. Fontos eredmény még a költségek csökkentése, hiszen minimalizálható, vagy akár elkerülhető lehet a párhuzamos rendszerüzemeltetés, a régi rendszer támogatása hamarabb leállhat

– mondta el Szabó László.

– Infotér: Hogyan csinálják Önök? Mi nyújtanak az ügyfeleiknek?

– Szabó László: 1999 óta létezik az adatmigrációra szakosodott csapatunk. Képzett szakembereink nagy rutinnal rendelkeznek. Közel 50 nagy adatmigrációs projektet teljesítettünk. Mindet sikeresen zártuk.

forrás: https://infoter.hu/cikk/az-otletektol-az-uzemeltetesig